Megalapozó Mozgásműhely

Talán a testedzések kapcsán már hallottunk erről a fogalomról: túledzés, túlterheltség. Ez olyankor fordulhat elő, ha tartósan nagy intenzitású, nem megfelelő pihenőidőkkel tarkított terhelésnek tesszük ki magunkat. Aki már tapasztalt hasonlót, tudja, hogy ennek egyértelmű jelei vannak, mint például a fáradékonyság, a teljesítmény romlása, alvás- és anyagcserezavar, a legrosszabb esetben pedig, bekövetkezik egy fájdalmas sérülés. Létezik-e hasonló túlterheltség egy terápiás vagy fejlesztési folyamat során? Mit érünk el vele, ha gyermekünket pusztán jó szándékból tartósan, sokféle fejlesztésnek, terápiának vetjük alá? Miért fordulhat elő, hogy nem hatásos egy fejlesztés/terápia? Ha egy probléma merül fel, főleg, ha gyermekeinket érinti, akkor szinte azonnal a megfelelő megoldást keressük rá. Megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy segítsünk…

Rengeteget hallunk róluk. Nincs olyan szakértői vizsgálat, ahol ne néznénk őket. Mégis miért olyan kiemelkedő a jelentőségük? A csecsemőkori reflexeknek fontos szerepe van a korai fejlődésben, azonban csak egy meghatározott ideig hasznosak. Ezek az agytörzs által irányított reakciók az életben maradásunkat szolgálják, jelzést adnak a környezetünknek, egyúttal beindítják a mozgásfejlődést, így erősen hatnak idegrendszerünk fejlődésének alakulására is. Idővel, a megfelelő érési folyamat részeként helyüket az akarattal irányított mozgások váltják fel, ám ha ez mégsem történik meg, a segítő mivoltuk, gátló szerepkörré alakul a mozgásfejlődés (ezzel együtt az idegrendszeri érés) folyamatában. Szopó-kereső reflex Ez a reflex a születést követően a legerősebb. Megfigyelhető, ha az arc vagy a száj környékét érintjük, a…

Dominancia, mint latin eredetű szó, jelentése: fölérendeltség, irányító jelleg.  A dominancia kialakulásáért szintén az idegrendszerünk felelős. Laterális dominancia esetén megkülönböztetjük a szem, a fül, a kéz, és a láb dominanciáját. A legtöbb és egyben legideálisabb esetben a gyermekeknél 6-7 éves korra kialakul a domináns oldal, de a teljes megszilárdulás várathat magára akár 8-9 éves korig. Hogyan alakul ki? Az agyi fejlődés szempontjából két intenzív szakaszt különböztetünk meg, a születéstől kétéves korig tartó szenzomotoros szakaszt, és az erre épülő, intenzív mozgás-, és beszédfejlődési szakaszt. Így a dominancia alakulását a mozgásfejlődés koronájaként is említhetjük, mivel ez az utolsó állomás. Szerencsés esetben az egyik kéz már 4-5 éves korban határozott dominanciát mutathat gyermekünknél,…

A regresszió szó jelentése: visszaesés, hanyatlás, visszafelé mozgás, visszavezetés. Maga a szó elsőre ijesztőnek hangzik, pedig a jelenség mind orvosi, pszichológiai, szociális, tanulási, mozgásfejlődési értelemben jelen van az életünkben. A regresszió normális folyamat, a fejlődésben gyökerezik, és az új helyzethez történő alkalmazkodást, változást szolgálja. De mit jelent a regresszió az alapozó terápiában? Mit nevezünk terápiás regressziónak? A rendszeres és tudatos idegrendszeri terhelésnek köszönhetően, a terápia során több regressziós hullám is várható. Az első hullám nagyjából egy-két hónappal a kezdés után következik be. Általában ez a leghosszabb, legmegterhelőbb a gyermekek és szülök számára egyaránt. A fejlődéssel kéz a kézben járnak, hiszen a terápia hatására a fejlődés is megindul, de a regressziós…

Az Alapozó terápia elődjét, Carl Henry Delacato amerikai neurológus dolgozta ki (Delacato módszer). Nézete szerint, ha egy csecsemő, kisgyermek mozgásfejlődése nem egymásra épülve halad és kimarad egy fázis, annak következménye az idegrendszerben is megmutatkozik. Az általa alkalmazott terápia során megfigyelte, ha a természetes mozgásfejlődés szakaszait újra ismételteti, az pozitív változást gyakorol magára az idegrendszerre. Hazánkban Dr. Marton Dévényi Éva ideggyógyász és munkatársai fejlesztették tovább és dolgozták ki Magyarországon (1991-ben) az Alapozó terápiát. A módszer lényege továbbra is az idegrendszeri érés elősegítése, egy újragondolt, átdolgozott motoszenzoros terápia segítségével. Bővebben a terápiáról A terápia komplex módon közelíti meg az idegrendszert, így a csecsemőkori kis- és nagymozgásoktól haladunk egészen a kisgyermekkort átölelő komplex…

Az utóbbi időben többször is előfordult hasonló esett velem. Csak egy spontán, ismerősök közötti társalgásnak indult a beszélgetés, mikor kiderült számomra, a szülők már alig várják, hogy gyermekük „alapozóra érett”, ötéves legyen. A szakmai kíváncsiság ilyenkor már nem nyugszik bennem, így óhatatlanul is rákérdezek az alap problémára, szülői észrevételekre, az esetleges pedagógusi jelzésekre. Szerencsére nem is feleslegesen, mert olykor kiderül, hogy a szóban forgó gyermeknek inkább szenzoros integrációs terápiára lenne szüksége, az alapozó előtt. Mi is az a szenzoros integrációs zavar? Magáról a zavarról az 1970-es években Anna Jean Ayres (am. gyermekpszichológus) írt először. Ő ugyanis az agy ingerfeldolgozó funkcióját vizsgálta. Kutatásai során rájött, ha az agy nem képes az…

Szeptembertől újra megnyíltak az intézmények kapui. A nyáron nagyra nyúlt csemetéink, megváltozott arcocskával, kipotyogott fogakkal, kiszőkült buksival, büszkeségtől csillogó szemekkel ültek be az iskolapadba.   Mindenki megnyugodott, hiszen hivatalosan is újra elindultak az iskolák, óvodák és bár figyelmünk egy részét továbbra is a folyton változó vírushelyzeti jelentéseken tartottuk, sokakat egyéb meglepetések is értek. Hogy mire is gondolok? Arról most Pesze-Molnár Esztert, konduktor-tanítót, és alapozó terapeutát kérdeztük. Óvoda vagy iskola? Honnan érkeztek elsősorban a megkeresések az idei ősz folyamán? A nagycsoportosok szülei kerestek meg leginkább, de akadtak az első osztályban már most elakadást mutató gyermekek is. Általában az augusztus, és az október elég intenzív a telefonhívások számát illetően. Ez nagyjából azt…

Az első életévben a nagymozgások fejlődése mellett hatalmas szerepet kap a finommotorika alakulása is. 1-3 hónapos korig Fogó reflex: ha a baba tenyerébe helyezzük az ujjunkat, akkor ő azonnal megragadja, és minden erejével szorítja, akár még ülésbe is húzható így a picurkánk. A harmadik hónap végére szépen lassan leépül, és a tudatos ököl nyitás-csukás veszi át a helyét. Ebben az időszakban a karok még sűrűbben vannak hajlított helyzetben, a testhez közel. Kezeit szájához viszi, cuppogja, esetleg hüvelykujját szájába veszi, így nyugtatja magát. Karmozgásait még sokszor befolyásolja egy-egy reflex, a tudatos irányítás kezdetben hiányzik. A harmadik hónap végére azonban ez fokozatosan megváltozik, így babánk gond nélkül nyújtja-hajlítja karjait, nézegeti kezeit, megpróbál…

Érdekes, bonyolult, és sokszor még a szakembereket is megosztó kérdés ez. Hiszen valóban nem egyszer az általunk, alapozó terapeuták által vizsgált gyerekeknél is ez áll a kórelőzményben. Kimaradt, vagy nem volt szabályos – alternáló – a kúszás. Sőt előfordul, hogy a vizsgálton sem sikerül ezt megfelelően kiviteleznie a már 5,6,7, 8 éves gyermeknek. Akkor miért fordul elő az, hogy másoknál, akiknél úgyszintén kimaradt a kúszás nincsenek tanulási nehézségek? Hogyan lehetséges az, hogy néhány gyermeknél, akinél az összes mozgásállomás hibátlanul alakult, az iskolában mégis tanulási gondok adódnak? Bátran mondhatom, hogy mindhárom esetre látunk példát, ami egy újabb bizonyítéka annak, hogy az idegrendszeri fejlődés rendkívül bonyolult folyamat. Az első, és egyben nagyon…

Mindenki által nagyon várt pillanat az első lépések megtétele. Hiszen babánk már mindent tud, stabilan áll, lassan elérkezik az első szülinapja. Mit is vegyünk neki, aminek mindenki örül, csörög-zörög, és még hasznos is? Az első szülinapi ajándékok egyike a járást segítő zebrás, zsiráfos, csodajárató gépek, amik az önálló járást hivatottak beindítani. Kérdés – ami korábban a közvetlen környezetemből is gyakran érkezett hozzám-, hogy valóban szükségünk van-e rá? Alapjában véve azokat, amiket előrefelé lehet tolni, bizonyos helyzetekben indokoltnak találom a használatát, de nem mindegy, hogy mikor kerülnek a picurkák kezébe. Kifejezetten károsnak gondolom viszont a gyermeket becsatolva, félig ülve-állva, lábujjakon hegyezve, „utaztatva” járni tanító „babykompokat”. Ahhoz, hogy megérthessük a járást segítők…