„Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond…” Ó, hogy mennyiszer hallja ezt az ember, közvetlenül az első picurka megszületése után. Persze ez elsőre hihetetlen, hiszen nincs is gond, se kicsi, se nagy, csak az elképesztő fáradtság, a nyúzottság, a „napirendetlenség”, az érzelmi hullámok, a sok pelenkázás, az eszik-nem eszik, alszik-nem alszik, megfázik-nem fázik, és még trillió hasonló kérdések sora. Aztán a picurka cseperedik, mindenki belerázódik, jön az ovi, eltelik három év. Menjen, vagy maradjon(?) még egy évet az oviban, majd kipotyognak a fogak, jön a suli, és egyszer csak beindul a „NAGYGONDOS gyermekes” gépezet. Kiderül drága csemeténkről, hogy nem figyel, nem érdekli, ellenáll, nem jól olvas, gondok vannak az…

Számtalan mondóka, ének áll a rendelkezésünkre, hogy játékos módon fejlesszük gyermekünk kézügyességét, testtudatát. Ezek nemcsak fülbemászó szövegezésükkel és kellemes dallamosságukkal, hanem a hozzájuk társítható játékos mozgássorokkal, kiváló fejlesztési lehetőséget biztosítanak gyermekeink számára. A helyes ceruzafogás, általában a helyes marokzárással kezdődik, és csak ezután koncentrálhatunk a megfelelő háromujjas vagy négyujjas tartásra. Nálunk az oktatásban elsősorban a háromujjas, dinamikus fogás a legismertebb, talán legelfogadottabb, és valóban ez az egyik legkényelmesebb is. A boltokban számtalan klassz marokzsírkréta található, így már 1,5-2 éves kortól igazán sokat tehetünk azért, hogy csemeténk megszeresse a színezést, rajzolást. Hogy miért is fontos a helyes ceruzafogás? Mint minden helytelenül rögzült testtartás esetében itt is érvényes az, hogy előbb utóbb…

Miért is? A homloklebeny mérete az emberek és az állatok esetében különböző. Az állatokra jellemző a kisebb homloklebeny, így ez a terület elsősorban az ösztönös életvezetést teszi lehetővé. Például a macskáknál a homloklebeny az agyuk 3,5%-át, a kutyáknak 7%-át teszi ki. Így a kertünkben csaholó, négylábú barátaink jobban nevelhetőek, doromboló társaiknál. A legnagyobb homloklebenye az állatok között a csimpánzoknak van, akár a 17%-ot is elérheti, az emberi agynak pedig a 33-38%-át alkotja. Az agy homloklebenyi területe által felügyelt működések: a figyelem irányítása, a memória, a gondolkodás, a tervezés, a problémamegoldás, a bejövő ingerek megfelelő szűrése és az ezzel kapcsolatos érzetek kialakítása, a viselkedésünk, az egész személyiségünk alakítása, illetve az akaratlagos…

Arról, hogy a mozgásfejlődés (vagyis a megfelelő idegrendszeri érés) az első életévben mennyi mindent befolyásol talán az alábbi idézet a legmeggyőzőbb. “A tanulási képességek 50%-a az élet első 4 évében fejlődik ki, a további 30%-a 8. életév elérésére alakul ki. Ezekben az alapvető fontosságú években alakulnak ki azok az idegpályák, amelyeken az összes jövőbeni tanulás alapul.” Dr. Jeanett Vos és Gordon Dryden: A tanulás forradalma Amit még nagyon fontos szem előtt tartani és ebben szerintem minden szakterület egyetért: Gyermekünk mozgásfejlődése, az idegrendszer fejlődéséről ad pontos visszajelzést. De mégis mik azok a jelek, amire szülőként érdemes odafigyelnünk? Egy elhúzódó, problémás szülés, már önmagában lehet gyanújel, ami miatt jobban figyeljünk a picire.…