Szerialitás, vagyis sorrendiség

Felnőttként mi sem egyszerűbb ennél. A sorrendiség hétköznapi életünk egyik legtermészetesebb jelensége. Körbe vesz minket az élet ritmusa, a reggeltől estig tartó napszakok, a virágos tavasztól, egészen a fagyos télig egymást követő hónapok, évszakok.

Egy gyermek születésével ezek a sorrendiséget megkövetelő folyamatok automatikusan mindennapi életünk részévé válnak. Hiszen egyszer csak kialakul a napirend, megtanítjuk gyermekünket fürdeni, felöltözni, játszani és bevonjuk a háztartással járó feladatokba, együtt sütünk, főzünk.

Mégis az iskolában különösen nagy gondot okozhat a sorrendiség, még jóképességű, szorgalmas gyermekek esetében is.

„El sem kezdi a feladatot.”                                                         

„Nem jó oldalon nyitja ki a könyvet.”

„Másik feladatot oldott meg.”                                                      

„Felcseréli a szavakban a hangokat, betűket.”

„Nem tudja megjegyezni a verseket.”

Milyen szinten érinti a sorrendiség problémája a gyermekeket? Hogyan segíthetjük őket?

1. Információ szervezés szintjén: a dolgok sorrendjének időbeli, térbeli szervezése komoly feladat, ám a gyermekek egy részénél spontán éréssel rendeződhet.
2. Vizuális észlelés szintjén: betű és számsorrend keveredése figyelhető meg.
3. Auditív észlelés szintjén: a szavak ugyanazon hangokból más értelmet kapnak.

A szerialitás fejlesztése

• Babaöltöztetés évszakoknak megfelelően. (Rögtön kitérhetünk az évszakok szeriális váltakozására.)
• Ujj-, hét-, hósoroló mondókák.
• Falánk béka/oroszlán… Az állatokat különböző színű labdákkal etetjük meg, de a béka és az oroszlán is másképp (más sorrendbe) szereti a finom labdákat elfogyasztani.
• Ritmustaps játék.
• Mit dúdol a kismadár? (A dúdolás hangjainak szeriális sorrendjéről felismerni egy dalt.)
• Szólánc építése, amikor az előttünk elhangzott szavakat is fel kell sorolniuk a gyerekeknek.
• Gyümölcsök/zöldségek/állatok felsorolása, ezek visszamondása vagy nagyobbaknál, lerajzolása, kivágása, a sorrend összekeverése. (Játék a sorrendjükkel.)
• Gyöngyfűzések vagyis a színek, alakzatok ritmus szerinti folytatása.
• Hernyó rajz. A hernyók szelvényeit egy megadott ritmus szerint kell színezni. Ehhez szorosan kapcsolódik a hernyóból pillangó játék. A pillangó pöttyeinek/csíkjainak, foltjainak megfelelő színezése mindkét oldalon. (Megadhatjuk az összes színt az egyik oldalon, és csak a másikat kell ennek megfelelően színezni, vagy felállíthatunk egy két-három elemenként változó ritmust.)
• Mozgásminták utánzása. „Bomba hatástalanítása”, a megfelelő mozgáskód visszaadásával. (Tíztől visszafelé számolunk, amíg nulláig nem érünk van lehetőség próbálkozni.)
• Plüssöket vagy egyéb tárgyakat bizonyos sorrendben kirakunk, elszámolunk tízig, addig lehet megfigyelni, végül pedig letakarjuk őket.
• Képkiegészítés tükrözéssel. Hova lett a kép fele? (Pl. ház, torony egyéb épületek.)
• Testek megtapintása: kocka, tégla, gömb, kúp. Kiválasztásuk és sorba rendezésük tapintás alapján.
• Mese alkotása képekből. Megbeszéljük a képen látható történetet, majd a sorozat összekeverése után újra a megfelelő sorrendbe kell tenni.
• Főzzünk, süssünk gyermekeinkkel!  Készíthetünk előtte bevásárló listát rajzolással, vagy az általunk választott bolt képeinek kivágásával. A főzés, sütés sorrendje fontos (bevásárlás, zöldségek megmosása, pucolása…), így segít a sorrendiség természetessé válásában.
• Társas játék. (Figyeljük ki dob, ki következik, ki marad ki egy körből, mennyit kell lépni, minden kockára lépett-e a játékos, mikor ér körbe vagy célba.) Ezek fontos szabálykövetéses játékok, amiknek elemei között folyamatosan meglapul egy ritmikus ismétlődés.
• Napirend megbeszélése reggelenként, a napunk elmesélése esténként. Lehet táblára rajzolni, hogy mit fogunk csinálni aznap, esténként pedig az esti mese után közösen elmondani saját mesénket az eltelt napunkból.