Az Alapozó terápia elődjét, Carl Henry Delacato amerikai neurológus dolgozta ki (Delacato módszer). Nézete szerint, ha egy csecsemő, kisgyermek mozgásfejlődése nem egymásra épülve halad és kimarad egy fázis, annak következménye az idegrendszerben is megmutatkozik. Az általa alkalmazott terápia során megfigyelte, ha a természetes mozgásfejlődés szakaszait újra ismételteti, az pozitív változást gyakorol magára az idegrendszerre. Hazánkban Dr. Marton Dévényi Éva ideggyógyász és munkatársai fejlesztették tovább és dolgozták ki Magyarországon (1991-ben) az Alapozó terápiát. A módszer lényege továbbra is az idegrendszeri érés elősegítése, egy újragondolt, átdolgozott motoszenzoros terápia segítségével. Bővebben a terápiáról A terápia komplex módon közelíti meg az idegrendszert, így a csecsemőkori kis- és nagymozgásoktól haladunk egészen a kisgyermekkort átölelő komplex…

Az utóbbi időben többször is előfordult hasonló esett velem. Csak egy spontán, ismerősök közötti társalgásnak indult a beszélgetés, mikor kiderült számomra, a szülők már alig várják, hogy gyermekük „alapozóra érett”, ötéves legyen. A szakmai kíváncsiság ilyenkor már nem nyugszik bennem, így óhatatlanul is rákérdezek az alap problémára, szülői észrevételekre, az esetleges pedagógusi jelzésekre. Szerencsére nem is feleslegesen, mert olykor kiderül, hogy a szóban forgó gyermeknek inkább szenzoros integrációs terápiára lenne szüksége, az alapozó előtt. Mi is az a szenzoros integrációs zavar? Magáról a zavarról az 1970-es években Anna Jean Ayres (am. gyermekpszichológus) írt először. Ő ugyanis az agy ingerfeldolgozó funkcióját vizsgálta. Kutatásai során rájött, ha az agy nem képes az…

Szeptembertől újra megnyíltak az intézmények kapui. A nyáron nagyra nyúlt csemetéink, megváltozott arcocskával, kipotyogott fogakkal, kiszőkült buksival, büszkeségtől csillogó szemekkel ültek be az iskolapadba.   Mindenki megnyugodott, hiszen hivatalosan is újra elindultak az iskolák, óvodák és bár figyelmünk egy részét továbbra is a folyton változó vírushelyzeti jelentéseken tartottuk, sokakat egyéb meglepetések is értek. Hogy mire is gondolok? Arról most Pesze-Molnár Esztert, konduktor-tanítót, és alapozó terapeutát kérdeztük. Óvoda vagy iskola? Honnan érkeztek elsősorban a megkeresések az idei ősz folyamán? A nagycsoportosok szülei kerestek meg leginkább, de akadtak az első osztályban már most elakadást mutató gyermekek is. Általában az augusztus, és az október elég intenzív a telefonhívások számát illetően. Ez nagyjából azt…

Az első életévben a nagymozgások fejlődése mellett hatalmas szerepet kap a finommotorika alakulása is. 1-3 hónapos korig Fogó reflex: ha a baba tenyerébe helyezzük az ujjunkat, akkor ő azonnal megragadja, és minden erejével szorítja, akár még ülésbe is húzható így a picurkánk. A harmadik hónap végére szépen lassan leépül, és a tudatos ököl nyitás-csukás veszi át a helyét. Ebben az időszakban a karok még sűrűbben vannak hajlított helyzetben, a testhez közel. Kezeit szájához viszi, cuppogja, esetleg hüvelykujját szájába veszi, így nyugtatja magát. Karmozgásait még sokszor befolyásolja egy-egy reflex, a tudatos irányítás kezdetben hiányzik. A harmadik hónap végére azonban ez fokozatosan megváltozik, így babánk gond nélkül nyújtja-hajlítja karjait, nézegeti kezeit, megpróbál…

Érdekes, bonyolult, és sokszor még a szakembereket is megosztó kérdés ez. Hiszen valóban nem egyszer az általunk, alapozó terapeuták által vizsgált gyerekeknél is ez áll a kórelőzményben. Kimaradt, vagy nem volt szabályos – alternáló – a kúszás. Sőt előfordul, hogy a vizsgálton sem sikerül ezt megfelelően kiviteleznie a már 5,6,7, 8 éves gyermeknek. Akkor miért fordul elő az, hogy másoknál, akiknél úgyszintén kimaradt a kúszás nincsenek tanulási nehézségek? Hogyan lehetséges az, hogy néhány gyermeknél, akinél az összes mozgásállomás hibátlanul alakult, az iskolában mégis tanulási gondok adódnak? Bátran mondhatom, hogy mindhárom esetre látunk példát, ami egy újabb bizonyítéka annak, hogy az idegrendszeri fejlődés rendkívül bonyolult folyamat. Az első, és egyben nagyon…

Mindenki által nagyon várt pillanat az első lépések megtétele. Hiszen babánk már mindent tud, stabilan áll, lassan elérkezik az első szülinapja. Mit is vegyünk neki, aminek mindenki örül, csörög-zörög, és még hasznos is? Az első szülinapi ajándékok egyike a járást segítő zebrás, zsiráfos, csodajárató gépek, amik az önálló járást hivatottak beindítani. Kérdés – ami korábban a közvetlen környezetemből is gyakran érkezett hozzám-, hogy valóban szükségünk van-e rá? Alapjában véve azokat, amiket előrefelé lehet tolni, bizonyos helyzetekben indokoltnak találom a használatát, de nem mindegy, hogy mikor kerülnek a picurkák kezébe. Kifejezetten károsnak gondolom viszont a gyermeket becsatolva, félig ülve-állva, lábujjakon hegyezve, „utaztatva” járni tanító „babykompokat”. Ahhoz, hogy megérthessük a járást segítők…

Avagy mi a nagymozgások egészséges fejlődésének menete az első 15 hónapban Kóros, vagy megkésett? Ezt az érdekes kérdést szeretném rögtön az elején tisztázni. A megkésett mozgásfejlődés nem feltétlenük kóros, ennek ellenére nem árt fényt deríteni az okára. A kóros mozgásfejlődés viszont nem feltétlenül megkésett, így a szülőknek egyáltalán nincs könnyű dolguk. (Természetesen bizonyos esetekben előfordulhat, hogy mindkettő fogalom illik az adott mozgásfejlődésre.) Mégis mi számít megkésett mozgásfejlődésnek? Bátran állíthatjuk, hogy abból a pici, magatehetetlen csecsemőből, akit hazaviszünk a kórházból, egy csodálatos, az önállóság szárnyait bontogató kisgyermek cseperedik az első életévében. Az interneten számos oldalon megtalálhatóak a táblázatos, vagy egyéb formában elrendezett mozgásfejlődési szakaszok. Amit fontos tudnunk, hogy az első 6-7…

Valószínűleg sokunkkal előfordult már, hogy csodálva néztük a játszótéren, a szomszéd gyermek fantasztikus produkcióját, esetleg hallottuk hírét, hogy mennyi mindent tud már. Ez az első igazi csapda, amibe szülőként könnyedén beleeshetünk. Ezért fontos, hogy gyorsan átgondoljunk néhány kihagyhatatlan szemponton, mielőtt csalódott összehasonlításba kezdünk. Elsődleges támpont a gyermekek pontos életkora.  Az első hónapokban, az első 2-3 életévben akár pár hét/hónap is számottevő különbséget jelent csemetéink között. Ez különösen igaz, ha koraszülöttségről van szó. Ilyenkor ne felejtsük el, hogy a biológiai születési kor helyett, az ún. korrigált kort – a szülés eredeti kiírt dátumát, amikorra meg kellett volna születnie a babának – kell figyelembe vennünk. Fontos, ha bármilyen szakemberhez fordulunk ezt külön…