Probléma, kontra “JelenLÉT”

A hozzám fordulók zöme, izgalommal várja az első találkozást. A “felmérést”, a “vizsgálatot”, vagy nevezzük ezt bárhogy. Mindenki izgul. A gyermek meg van szeppenve, hogy mi fog történni, a szülő pedig feszült figyelemmel várja, hogy mit mondok a végén. Hol van az elakadás? Mi a probléma okozója? Tökéletes csemetéje miért küzd az iskolában?

Ami nagyon fontos, hogy alapozó terápiára, és vizsgálatra tündéri, kedves, aranyos, okos, ép intellektusú gyermekek jelentkeznek zömében. Mégis valami furcsa mód, az idegrendszerük jelez, hogy segítségre van szüksége. Sokszor ezen gyermekek a kitartó szorgalmuknak, fegyelmezettségüknek, akarásuknak köszönhetően a legjobb tanulók közé tartoznak, de jegyeik óhatatlanul romlani kezdenek a fokozatosan növekvő terhek alatt.

Így hát elérkezik a vizsgálat időpontja, a hosszadalmas felmérés, ahol az idegrendszer védtelen marad a “trükkös feladatok” zuhataga ellen. Az esetek többségében bizony lelepleződik, és olyan elsőre “ijesztőnek” hangzó mondatok is elhangzanak, hogy “nem megfelelően integrálódott csecsemőkori reflexek”, “nem megfelelően automatizálódott keresztező funkciók”, “dominancia problémák”, és még sorolhatnám. Ijesztő, dermesztő mondatok áradata, furcsa szavak, hosszú magyarázatok, amit még befogadni, és elfogadni is nehéz. Látszólag nagy a baj, szülőként szinte felfoghatatlan, hogyan lehet ezt még valaha is rendbe hozni.

De tényleg csak ez számít? Ilyen végtelenül száraz tényeken alapszik a siker?

Hát persze, hogy nem… 🙂 A vizsgálatok során, és a terápia folyamatában sem győzöm hangsúlyozni, hogy a gyermekek kognitív JELENLÉTE, kapcsolódása a folyamatokhoz a legmeghatározóbb tulajdonságok egyike. Amikor azt látom, hogy a gyermek élvezi, szereti a mozgást, szeret játszani, küzdeni, lesi a pillantásomat, hogy észreveszem-e a sikerét. Amikor a végén meg tudja fogalmazni, hogy mennyire ügyes volt a számára korábban még nehézséget jelentő feladatokban. Amikor ezzel együtt nő az önbizalma, és elindul a pozitív, felfelé ívelő spirál, ami által elhiszi, és megéli a sikert.

Majd a megélt sikereknek köszönhetően, a megnövelt JELENLÉTTEL újra és újra megcsinálja, egyre többször, egyre szebben, egyre jobban, kitartóbban, végül pedig automatizáltan. A JELENLÉT mind fizikálisan, mind mentálisan, és lelkileg is igencsak felülírja azt, hogy ki milyen “súlyos vagy annak látszó vizsgálati csomaggal” érkezett.

A mozgásos terápiák, vagy fejlesztések sikeressége vitathatatlan. Nincs olyan szakember, aki megkérdőjelezné a mozgás idegrendszerre gyakorolt pozitív hatását. Hiszen hallunk baleset utáni rehabilitációs sikerekről, csoda felépülésekről, de ugyanúgy látjuk a hétköznapokban gyakran felmerülő tanulási, figyelmi nehézségek enyhülését, megoldását egy sikeres mozgásos folyamatnak köszönhetően. A folyamat olykor hosszadalmas, sok időt és energiát igényel,de megéri. 🙂 Ha van JELENLÉT, hamar jön a SIKER. 🙂