A hozzám fordulók zöme, izgalommal várja az első találkozást. A “felmérést”, a “vizsgálatot”, vagy nevezzük ezt bárhogy. Mindenki izgul. A gyermek meg van szeppenve, hogy mi fog történni, a szülő pedig feszült figyelemmel várja, hogy mit mondok a végén. Hol van az elakadás? Mi a probléma okozója? Tökéletes csemetéje miért küzd az iskolában? Ami nagyon fontos, hogy alapozó terápiára, és vizsgálatra tündéri, kedves, aranyos, okos, ép intellektusú gyermekek jelentkeznek zömében. Mégis valami furcsa mód, az idegrendszerük jelez, hogy segítségre van szüksége. Sokszor ezen gyermekek a kitartó szorgalmuknak, fegyelmezettségüknek, akarásuknak köszönhetően a legjobb tanulók közé tartoznak, de jegyeik óhatatlanul romlani kezdenek a fokozatosan növekvő terhek alatt. Így hát elérkezik a vizsgálat…